| |
Nyelvi sokszínűség - Hungarian -
magyar (Hu)
Az Európai Unió egyik alapelve a kultúrák,
szokások, hitvallások sokféleségének tisztelete. Ez a
nyelvekre
is vonatkozik.
Magától értetődő ez az alapelv egy olyan kontinensen mint Európa,
ahol megannyi különböző nyelvet beszélnek az emberek. Európa
nyelvi sokszínűségét jelzi, hogy már az EU-tagországok hivatalos
nyelvei is három különböző nyelvcsaládba tartoznak: az
indoeurópai,
a
finnugor
és a sémi
nyelvek közé. És más földrészekkel összehasonlítva ez még nem is
olyan sok!
A nyelvi
sokszínűség minden korábbinál feltűnőbb ma, amikor sokkal
gyakrabban érintkezünk külföldiekkel mint régen. Akár a külföldi
ösztöndíjakra vagy munkavállalásra, akár az egységes európai
belső piacon kialakult kereskedelmi kapcsolatokra, a turizmusra
vagy általában véve a globalizációra gondolunk, gyakran kerülünk
olyan helyzetbe, hogy idegen nyelven kell kommunikálnunk.
Az
Európai Unió 2000-ben elfogadott alapjogi chartájának 22. cikke
kimondja, hogy az Unió tiszteletben tartja a nyelvi sokféleséget,
a 21. cikk pedig megtiltja a nyelvi alapon történő
megkülönböztetést. Az egyén tisztelete, a más kultúrák iránti
nyitottság és a tolerancia mellett a nyelvi sokszínűség
tiszteletben tartása az Unió alapvető értékei közé tartozik.
Ez az elv
nem csupán a Unió 23 hivatalos nyelvére vonatkozik, hanem minden
regionális és kisebbségi nyelvre is, amelyet a népesség kisebb
csoportjai beszélnek
Ennek az elvnek köszönhető, hogy az Európai Unió ma az, ami: nem
a különbségeket elmosó „olvasztótégely”, hanem olyan közösség,
amelyben a sokféleség igazi érték..
Az Európai Uniónak 27 tagállama és 23 hivatalos nyelve van. |
|
Az Európai Uniónak 27 tagállama és 23 hivatalos nyelve van:
Click on the
language
to reach the page in this particular European language |
|
| |
A
fordítói tevékenység
A fordítást és a tolmácsolást gyakran összekeverik egymással. A
fordító írott szövegekkel dolgozik – regényeket, használati
utasításokat, leveleket, weboldalakat fordít, filmeket
feliratoz; a tolmács ezzel szemben élő beszédben elhangzó
szöveget ültet át szóban egy másik nyelvre.
A fordítás tárgya legtöbbször gyakorlati jellegű szöveg
(kézikönyv, hivatalos jelentés, pénzügyi beszámoló stb.); az
irodalmi szövegek (versek, regények, esszék) a fordításoknak
csak kisebb részét teszik ki.
Ha a fordító szakmai jellegű szöveget, például elektronikai,
pénzügyi, orvostudományi, vegyészeti vagy botanikai írást
fordít, akkor szaktudását kell mozgósítania. Máskor, például egy
rím vagy egy szójáték átültetésekor elsősorban kulturális
háttérismereteire vagy stílusérzékére támaszkodik.
Napjainkban az emberek gyakrabban tanulnak idegen nyelveket,
mint korábban. A fordítások iránti igény azonban nem szűnt meg.
Ellenkezőleg: egyre több fordítást tesz szükségessé a
globalizáció, a tévécsatornák sokasodása, a gyors műszaki
fejlődés és ennek kapcsán az az igény, hogy a fejlődés
eredményeként megjelenő új termékek használatát megismerjék a
felhasználók.
A gépi fordítás haszna pillanatnyilag korlátozott: a
fordítószoftverek segítségével hozzávetőleges képet alkothatunk
egy általunk nem ismert nyelven írt szöveg tartalmáról, de a
félreértés esélye igen nagy. A jó fordítás figyelembe veszi a
kontextust, a szöveg szerkezetét, a nyelvtani szabályokat, a
stílust és a szinonimák, szójátékok eltérő értelmezési
lehetőségeit. Következésképpen a nyelvi technológiákban nem a
fordító helyettesítésének, hanem munkája megkönnyítésének
eszközét kell látnunk. |
|
